Közösen ünnepeltek
A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ idén először ünnepelte a Magyar Kultúra Napját a határon túl, Bihar megye központjában, Nagyváradon. A közös ünneplésben részt vett a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete és a Megyei Népfőiskolai Egyesület, míg a váradiak részről a Partiumi Művelődési Céh, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A helyszínnek otthont adó Góbé Csárdában megszervezett rendezvény fővédnöke Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára volt.
Ünnepi köszöntőjében Cs. Tóth János, a Méliusz Központ igazgatója kiemelte: mindenütt otthon vagyunk, ezért semmi különös nincs abban, hogy az idei ünnepséget Nagyváradon rendezik meg. Évtizedes hagyomány az is, hogy ilyenkor adják át a titkos szavazással megválasztott „Az év népművelője díjat” is. Az elnevezés bizonytalan, mert állandó változásban van: hol népművelő, hol közművelődési dolgozó, újabban andragógus – ecsetelte az igazgató, reményét fejezte ki amiatt, hogy az idén Debrecenben megrendezendő Népművelők Országos Vándorgyűlésén az egységes szóhasználatban konszenzusra jutnak majd.
Két jelölt – Tóth Sándor, a csökmei Sárkánynapok szervezője, illetve a biharnagybajomi Lajsz Júlia – közül választották ki utóbbit a díjra érdemesnek. A betegség miatt távollévő Lajsz Júlia helyett Lisztes Éva vette át Gonda Zoltán grafikusművész oklevelét, Kurucz Imre szobrászművész plakettjét, illetve a Méliusz Központ jutalmát Halász Jánostól.
A kultúra követei egyperces néma felállással adóztak az előző nap tragikus közlekedési balesetben elhunyt Georghe David zeneszerző, karnagy emlékének, aki az évek óta megrendezendő Bihar-Bihor Eurórégiós Dalfesztivál ötletgazdája és főszervezője volt.
Halász János államtitkár, aki maga is közművelődési szakember, a Magyar Kultúra Napja kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni: ilyenkor érdemes megállni, s áttekinteni, milyen értéke van annak a munkának, amelyet végeznek. Külön öröm, hogy évente más-más településen adják át „Az év népművelője” díjat, hiszen ilyenkor betekintést nyerhetnek az ott folyó közművelődési munkába. A mostani helyszínválasztás azért is fontos, mert országos kitekintése van: január 1-től hazánk az Unió elnöke, s a magyar állampolgárság megszerzésével a határok fölötti lelki újraegyesítés indulhat el. A közművelődésnek akkor van értelme, ha tartalommal telik meg – jelentette be Halász János, hozzátéve: ilyen gazdag tartalmat takar a Méliusz Központ által kidolgozott Közös jövőnk Hajdú-Bihar, mely modellértékű az ország számára, s melynek idei támogatására a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 30 millió forintot különített el.
Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, köszönetet mondott az államtitkárnak azért az együttműködésért, amely Nagyvárad és Debrecen, illetve Bihar megye és Hajdú-Bihar között gyümölcsözően alakul immár egy évtizede.
Fleisz János, nagyváradi történész, a magyar történelem és kultúra fellegvárának történetét ismertette, mely bővelkedett fénykorban, de többször kényszerült újjáépítésre. Szent László városa a XIX. század végétől kezdett nagyvárosi fejlődési pályára állni, amikor sorra épültek a szecesszió szebbnél szebb épületei, palotái, s Jókai méltán nevezte a kultúra metropoliszának. A látványos fejlődést az I. világháború állította meg, majd 1940-44 között rövid fellendülés következett, ám 1945 után a kommunista sablonos kultúra jellemezte. Összességében Nagyvárad egyike a nagy hagyományokkal rendelkező magyar városoknak, mely a Sebes-Körös partjáról gazdagította az egyetemes magyar kultúrát – szögezte le az előadó.
Kis Törék Ildikó és Varga Vilmos színész „Adjon az Isten békét!” címmel verses-zenés-mesés összeállítással ragadtatta el a közönséget, majd ebéd után városnézés következett Dukrét Géza helyi író kalauzolásával, s megkoszorúzták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát a Petőfi parkban.