Örömmel és büszkeséggel adunk hírt arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma – 2019 után ismételten – Minősített Közművelődési Intézmény Címet adományozott intézményünknek!
Az elismerést 2022. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából – Budapesten, a frissen átadásra kerülő Magyar Zene Házában szervezett ünnepségen – Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár úrtól vehettük át.
Egyesületünk gratulál az intézmény minden munkatársának az elért sikerhez!
2021 áprilisában megjelent a Szín Közösségi Művelődés folyóirat, mely Minősített Közművelődési Intézmények és a Közművelődési Minőség Díjjal rendelkező intézményekkel foglalkozik.
A megyéből három kollegával készült cikk került bele, melyet lentebb olvashattok: Berényiné Szilaj Ilona, Angyal László és Kardos Ilona.
A többi cikk a folyóiratban olvasható.
Megyénkben a következő intézmények kapták már meg a Minősített Közművelődési Intézmény címet:
Debreceni Művelődési Központ (megszűnt) – 2011, 2014, 2017
Mácsai Sándor Művelődési Ház, Kaba – 2014, 2017
Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Hajdúszoboszló – 2015, 2018
Egyesületünk nevében gratulálunk a polgári Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár dolgozóinak a Minősített Közművelődési Intézmény cím elnyeréséhez. Velük együtt megyénkben 6 minősített intézmény van. (Debrecen 2, Kaba, Hajdúszoboszló, Derecske és most Polgár).
2019. szeptember 19. 9.00 – 16.00 Helye: Polgármesteri Hivatal, Hajdúböszörmény 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 1. Szervező: a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete
Programok
09.00 – 10.00 – Gyülekező 10.00 – 12.00 – Előadások Előadóink: Kiss Attila – polgármester, Hajdúböszörmény Szólláth Tibor – polgármester, Hajdúnánás 12.30 Közös ebéd 16.00 – ig Kötetlen beszélgetés
A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát kérjük, jelezze Kardos Ilonánál a 70/337-4617-es telefonszámon, vagy a kardos.ilona@vmuvhaz.hu e-mailen. Jelentkezés határideje: 2019. szeptember 16. 12.00 A rendezvény az NKA támogatásával valósul meg.
Az elmúlt, közel másfél évszázad során az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejéről, illetve a m. kir. Honvédségről seregnyi irodalom látott napvilágot, amelyek java része hadtörténeti, szervezet (intézmény)-történeti munka. A megjelent kiadványok között jóval kevesebb számban találunk a történelem segédtudományai közé sorolt falerisztika, vagyis a kitüntetésekkel, jelvényekkel foglalkozó tudományág művelői által közreadott írásokat. Az elmúlt esztendők során azonban, különösen Hermann Attila tevékenységének köszönhetően az osztrák–magyar haderőben, az I. világháború során viselt gyalogsági és lovassági jelvényekről vehettünk a kezünkbe színvonalas, átfogó ismereteket adó könyveket.
A szerző jelen kötete az osztrák–magyar haderő „legfiatalabb”, a világháború során szervezett elit csapatnemének, a rohamcsapatoknak a jelvényeivel foglalkozik. A rohamcsapatokról, illetve a különféle rohamjelvényekről ugyan már jelentek meg ismertetések, de korántsem teljes részletességgel, persze e kiadványoknak nem is feltétlen csak e téma volt a vizsgálatuk tárgya. Az olvasó most egy olyan könyvet tart a kezében, amely teljes körű képet tár elénk a fellelhető, rohamcsapatokra utaló jelvényekről.
Bevezetésként a szerző a korábbi szakirodalomra támaszkodva bemutatja az osztrák–magyar haderőben 1916 novemberétől szerveződő csapatnem felállításának előzményeit, szervezeti kereteit. A több tucatnyi fennmaradt, valamely rohamalakulathoz köthető jelvény képi megjelenítése mellett, fotók segítségével a jelvények viseléséről is tájékozódhatunk, így bepillantva a gyalogság és a lovasság kötelékében is megszervezett rohamalakulatok mindennapjaiba. Mindezeken felül sok esetben az adott jelvény készítésére vonatkozó dokumentumokkal is megismerkedhetünk, és természetesen nem marad el a górcső alá vett jelvény pontos, szakszerű leírása sem. A rohamcsapatok tagjainak, a „rohamistáknak” a halált megvető bátorságára utaló jelkép, a halálfej szinte az összes jelvényen feltűnik, de fellelhetjük a rohamsisakot vagy a rohamcsapatoknál széles körben alkalmazott kézigránátot is. A világháború utolsó két esztendejében ezek a jelképek oly népszerűvé váltak, hogy e motívumok más alakulatok jelvényeiben is felbukkanhattak. Végezetül a szerző ezekkel a jelvényekkel is megismertet bennünket.
A rohamcsapatjelvények sokszínűségének talán az az oka, hogy egységes jelvény elkészítésére, rendszeresítésére nem került sor. Ennek köszönhetően Hermann Attila szakszerű, de közérthető munkáját nemcsak a szakemberek forgathatják haszonnal, de a gazdagon illusztrált kötet a hadtörténelem iránt fogékony nagyközönség számára is vonzó lehet. Ebben bízva ajánlom e könyvet a hadtörténelem, kiváltképpen a különleges rendeltetésű csapatok iránt érdekelők figyelmébe.
Dr. Kiss Gábor őrnagy a Hadtörténelmi Levéltár vezetője
Hajdú-Bihar megyében hagyomány, hogy a magyar kultúra napján a közművelődési szakma képviselői koszorút helyeznek el Álmosdon, Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyén. Az ország egyetlen épen maradt Kölcsey-kúriája nemcsak a megemlékezés színtere, hanem egyben találkozó helye is a közművelődési szakma képviselőinek. Az ünnepséget Tóth Sándor, Álmosd polgármestere nyitotta meg, majd Nagy Sándor nyugalmazott pedagógus mondott ünnepi köszöntőt. A megemlékezés zárásaként a megyei közművelődési szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el: Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete Debreceni Vasutas Művészeti és Kulturális Egyesület VOKE Egyetértés Művelődési Központja NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület Álmosd Község Önkormányzata Kölcsey Társaság
A díjazottak között volt három Hajdú-Bihar megyei intézmény is: a VOKE Egyetértés Művelődési Központja (Debrecen), a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (Hajdúszoboszló), és a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár (Derecske).
Mindhárom intézmény szakmai dolgozói tagjai a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének A rangos szakmai elismeréshez szívből gratulálunk a díjazottaknak!